Dr. Baranyi Lajos

Dr. Baranyi Lajos biotechnológiai szakértő a Szegedi Tudományegyetemen lett okleveles biológus (1982), később ugyanitt PhD fokozatot szerzett tumor-immunológiából és sejtbiológiából (1986). Több évet töltött Japánban vendégkutatóként, majd professzor lett a Nagoya Egyetem Orvostudományi Karán, továbbá egyetemi előadásokat tartott sebészetből, immunológiából és fehérjeszerkezetből posztgraduális képzések keretein belül.

Parallel programozást tanult a Toyohashi Műszaki Egyetemen, ahol fehérjeszerkezet-vizsgálati alkalmazásokat és új algoritmusokat fejlesztett, amelyekkel sikeresen tervezett nagyszámú biológiailag aktív peptidet (többek között olyat, amelyből az első mesterséges HIV rezisztencia gént sikerült kifejleszteni). Meghívták Washingtonba, a Walter Reed Army Institute of Research kutatóintézetbe, ahol mesterséges vér kidolgozásával, kardiovaszkuláris kutatással és vakcina fejlesztéssel foglalkozott. Közleményei rangos folyóiratokban jelentek meg, kettő közülük a Nature Medicine-ben – a fehérjék egy új szerkezeti eleméről, illetve az immunoglobulinok teljesen új, meghökkentő funkciójáról. Az iparban folytatta kutató-fejlesztő tevékenységét, ahol többek között új generációs rekombináns vakcinafejlesztésben, rekombináns fehérjetermelésben és bioreaktorok fejlesztésében ért el világszínvonalú eredményeket. A génterápiás technológiák szakértőjévé vált és részt vett az első sikeres génterápiás (CAR-T) rákkezelés klinikai vizsgálataiban és új generációs CAR technológia kifejlesztésében is. Jelenleg a Kelsius Systems Group alapítójaként és vezetőjeként (CEO) új szabadalmainak (pl. a pókselyem) megvalósításán dolgozik. A Covid-19 pandémia idején, 2020. májusában nagy sajtóvisszhangot kiváltó kutatásainak célja, hogy a citokinvihart kontrollálja. A vírusfertőzés által kiváltott erős immunválasz, a citokinvihar ellen olyan peptideket sikerült kifejlesztenie, amelyek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük, nem halmozódnak fel a szervezetben, mivel néhány óra alatt lebomlanak. Tekintve, hogy vírusfüggetlen anyagok, a szervezetben nem alakulhat velük szemben rezisztencia. Dr. Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból olyan kombinált terápiát fejlesztett ki, ami szabadalmi eljárás alatt áll. A hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van.
Bővebben

Ábrahám Károly

Okleveles villamosmérnök, tervezőmérnök, feltaláló, cégvezető. Esztergomban érettségizett. Oklevelet a University of Pennsylvania, Moore School of Engineering karán szerzett (Philadelphia, Pennsylvania). A Most Innovative Ben Franklin Technology Award kitüntetettje. Szakterülete többek között a rádiófrekvenciás (RF) tervezés és fejlesztés, nagyteljesítményű áramerősítők fejlesztése, a kilőtt töltényt detektáló 10 GHz-es radar rendszer K+F-je, hardver és szoftverfejlesztés.

Több szakközlemény, valamint több mint 50 nemzetközi szabadalom szerzője. A 2007 óta használt vezetéknélküli modemek antennájának feltalálója és nemzetközi szabadalmaztatója. Ez az antenna ma már minden mobiltelefon, wifi és Bluetooth készülékben megtalálható. A legkönnyebben telepíthető, kedvező árú és legmegbízhatóbb „utolsó mérföld” telekommunikációs modem kifejlesztője, szabadalmaztatója és gyártója. A készülék mindenütt használható, ahol nem áll rendelkezésre kábel-tv, telefonvezeték, illetve optikai szál az épületekben.
Bővebben

Barabássy Miklós János

Temesváron szerzett gépészmérnöki diplomát, 1974-ben, majd tizenegy éven át Marosvásárhelyen tudományos munkatársként kutatásban dolgozott; anyagismerettel, hőkezeléssel, törésvizsgálattal, tűrés-meghatározással, foglalkozott. Eközben óraadó tanárként a marosvásárhelyi főiskolán és a Bolyai Farkas líceumban oktatott.

1985-ben áttelepült Németországba, ahol négy éven át különböző menedzserképzőkön vett részt és Software Engineering szakdiplomát szerzett a bochumi Ruhr Universität-en. A diploma megszerzését követően, 1988-tól tervező-fejlesztő intézet vezetője lett, majd az intézet bővülésekor a műszaki vezetője. Feladata volt a munkatársak irányítása, a munka megszervezése, a struktúrák kialakítása. Amikor a vállalat irányítását átvette, mindössze 15 műszaki alkalmazottja volt; 8 év alatt a létszámot többszáz alkalmazottra növelte, és hozzájárult a vállalat nemzetközivé válásához. Folyamatosan gazdasági és technikai továbbképzőkön vett részt. Ezalatt írt egy átfogó szervezési és elszámolási programot, amivel csaknem 1000 alkalmazott és külsős munkatárs munkaidejét, projektjeit, értékelését naprakészen lehetett követni, az elszámolásig menően. Mérnöki szolgáltatóként közvetlenül részt vett a nagy németországi autóipari fejlesztőközpontokban a motorok, sebességváltók és hibrid hajtóművek fejlesztésében. Közreműködött több, a gyártók által bejelentett szabadalom kidolgozásában. Többszáz BME végzős diák üzemi gyakorlatát tette lehetővé és intézte a Ford és Opel autógyárakban, amiért kinevezték a BME tiszteletbeli tanárává. A nyomaték-megszakítás nélküli sebességváltó és a szélerőművek hidraulikus váltója két házon belüli szabadalom szerzője. Magyarországra költözése után magyar Szent Koronát mérnöki szemszögből vizsgálta, és előkészítette az eredményeit adatoló könyv anyagát és video dokumentációját.
Bővebben

Dr. Benedek Dezső

Dr. Benedek Dezső nyelvész, kultúrantropológus Kolozsváron született. A Báthory István Elméleti Líceum (akkori nevén: 3-as számú Elméleti Líceum) diákja volt 1967-ig, amikor kicsapták az iskolából, mert a román osztályok betelepítése elleni tiltakozásra buzdította társait. 1972-ben végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, angol-német szakon.

1978-ban az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol kulturális antropológiát és összehasonlító irodalmat tanult. Az ősök éneke című doktori dolgozatát a Pennsylvania Egyetemen védte meg. Terepmunkájának részeként négy évet töltött egy ausztronéziai törzs körében. Kulturális újjáélesztési munkát itt, valamint Kelet-Timorban és a Fülöp-szigeteken végzett. 18 nyelven beszél. Jelenleg a Georgia Állami Egyetem docenseként kulturális antropológiát és kelet-ázsiai nyelveket, valamint összehasonlító irodalmat tanít. Számos szakközlemény és könyvfejezet szerzője, vagy társszerzője. A londoni székhelyű Humanitad Alapítvány kulturális igazgatója, általános és összehasonlító nyelvészeti kutatások, projektek irányítója.
Bővebben

Korányi László – vezetőségi tag

Korányi László okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-közgazdász, orvostechnikai fejlesztő mérnök, egyetemi mestertanár, a VALOR HUNGARIAE Zrt. igazgatóságának tagja. Tanulmányait a Budapesti Műszaki egyetemen kezdte, ahol 1976-ban villamosmérnöki oklevelet szerezett, majd ugyanott posztgraduális orvostechnikai mérnök-képzést végzett.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Corvinus Egyetem) okleveles mérnök-közgazdász képesítést nyert (1983) és az Ashridge Management College-ban folytatott menedzsment tanulmányokat (Nagy Britannia, 1986). Szakmai pályafutásának kezdetén a Medicor vállalatnál dolgozott, orvostechnikai fejlesztő mérnökként. A rendszerváltás után 15 éven át több szoftver-vállalkozás alapítója és ügyvezetője volt. 2007-től 2012-ig tudományos és technológiai attaséként dolgozott Magyarország Tel Aviv-i nagykövetségén. 2012-15 között a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese és megbízott elnöke volt. Kezdeményezésére indult el Magyarországon az izraeli modell adaptálásával létrejött technológiai inkubátor program állami-magán társfinanszírozásban. 2015-től a BME-n és az Óbudai Egyetemen innovációs projektek vezetője volt, ez utóbbi helyen innovációs igazgatói pozícióban. Jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium főtanácsadója, az Óbudai Egyetem óraadó tanára és a VALOR HUNGARIAE, Zrt. elnökségének tagja.
Bővebben

Prof. Dr. Anisits Ferenc

Prof. Dr. Anisits Ferenc szolnoki születésű, nemzetközileg elismert gépészmérnök, akinek széleskörű munkássága, elméleti és gyakorlati innovációi a dízelmotor-fejlesztésben a nagy hajó, tehergépjárművek, ipari, mezőgazdasági és személygépjárművek alkalmazásában jelentős.

A Budapesti Műegyetemen végzett 1962-ben. A Dr.-Ing. fokozatát Braunschweigben, 1973-ban védte meg. Több külföldi nagyvállalatnál dolgozott vezetői beosztásban, így a MAN Augsburg, Adolp Saurer Arbon (Svájc), MWM Mannheim és a Steyr-i BMW Diesel Fejlesztési Központban. Számos egyetemen (TU München, Aachen, Berlin, Drezda, Essen, ETH Zürich, Graz, Győr, Budapest, Debrecen) és kongresszuson (SAE Detroit, FISITA Paris) adott elő. Jelentős szerepet játszott a Diesel-gépkocsimotorok fejlesztésében, ahol először az alkalmazott kutatás területén az égésfolyamat matematikai leírásával vívta ki a szakmai világ megbecsülését. Bevezette az elektronikus szabályozást és a közvetlen üzemanyag befecskendezést is, ami utat nyitott a modern dízeltechnológia kifejlesztéséhez. 1995-ben kitüntették a rangos Ernst-Blickle innovációs díjjal. A vezetése alatt megvalósított nyolchengeres V8 és a soros elrendezésű hathengeres motorokkal 1999-ben és 2000-ben elnyerte BMW az „Év motorja“ címet. Az általa kifejlesztett motorokat különböző autómodellekben több mint 7 millió példányban értékesítették. 1998-ban a BMW dízel történelmi győzelmet aratott a benzines autókkal szemben a 24-órás túraautók versenyében. Számos nemzetközi szabadalom és szakközlemény fűződik Anisits professzor nevéhez. Fontos üzenete a műszaki-tudományos közösségnek, hogy különbség van az invenció és az innováció között: „csak az a valódi jó ötlet, amely megvalósul és a piacon sikeres“.
Bővebben

Dr. Vértes Ákos

Dr. Vértes Ákos, Ph.D., a George Washington University professzora és az MTA doktora. Kutatói tevékenységét a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdte a nyolcvanas években, majd 1991-ben vállalt egyetemi oktatói állást a George Washington Universityn. Hat éven át a rangos PLoS ONE nevű akadémiai folyóirat szerkesztője volt.

A W.M. Keck Proteómikai Intézet alapítója és tizennégy éven át társigazgatójaként is tevékenykedett. Jelenleg az amerikai Nemzeti Feltalálók Akadémiájának választott tagja. 2012-ben a Washingtoni Kémikusok Társasága neki ítélte a Hillebrand-díjat. Kutatócsoportjának fő érdeklődési körében az analitikai és fizikai kémia áll, többek közt új technológiák kifejlesztése orvosbiológiai elemzések elvégzésére. Legújabb tudományos eredményei közé a szilícium nanostruktúrák fotonikus ionforrásként történő felhasználása és az ún. LAESI (lézerablációs elektroporlasztásos ionizáció) jelenség felfedezése sorolható.
Bővebben